Gyorsan romlik a magyar gazdaság külső egyensúlya
Az első negyedévben folytatódott a magyar gazdaság külső egyensúlyának lendületes romlása. A jegybank és az OTP elemzői egyaránt a folyó fizetési mérleg jelentős hiányára számítanak az idén.
Az első negyedévben folytatódott a magyar gazdaság külső egyensúlyának lendületes romlása. A jegybank és az OTP elemzői egyaránt a folyó fizetési mérleg jelentős hiányára számítanak az idén.
Magyarország a leginkább elfogadott fejlettségi mutató, az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP alapján a 27 tagú Európai Unió 20. legfejlettebb országa volt 2021-ben - derül ki az uniós statisztikai hivatal jelentéséből. Az elmúlt két évtizedben a kelet-közép-európai régió egyértelműen felzárkózási pályán volt, a nyugat-európai országokhoz képest mért lemaradásunk csökkent.
"Ideiglenesek és célzottak" a Magyarországon kivetett különadók - jelezte Nagy Márton a Reutersnek. A gazdaságfejlesztési miniszter közleménye szerint a tőkepiaci mozgások nem tükrözik a magyar gazdaság stabil állapotát és azt, hogy az intézkedések további javítják a helyzetét.
Bivalyerős volt a magyar gazdaság az idei első negyedévben a KSH friss adatai alapján. A tavalyi negyedik negyedévhez képest 2,1%-kal nőtt a GDP, ami kedvező teljesítménynek számít. A növekedést nagyban támogatta a szolgáltatószektor, de segített az ipari termelés is. A GDP 8,2%-kal nőtt (nyers adatok alapján) az előző év azonos időszakához képest, ami pozitív meglepetést jelent, a Portfolio által megkérdezett közgazdászok 7,4%-os bővülésre számítottak. A következő hónapokban a háború hatásai, az egyszeri növekedéstámogató tényezők kifutása, illetve a költségvetés kedvezőtlen helyezte azonban már rontják a kilátásokat.
Tegnap részletesen is beszámoltunk róla, hogy miután a péntek délelőtti uniós tagállami nagyköveti ülésen nem született megállapodás a módosított uniós olajembargó ügyében, pénteken délután is tárgyalás zajlott az Európai Bizottság és a magyar kormány között az ügyben. A Reuters egyik forrása azt prognosztizálta, hogy hétvégére várják az áttörést az ügyben, és egy szombati, azaz mai lehetséges tárgyalás után elképzelhető, hogy vasárnapra megszületik valamilyen alku. A tárgyalásról egyelőre nincsenek hírek, Szijjártó Péter azonban közösségi oldalán közölte ma délután, hogy "A magyar kormány álláspontja nem változott".
A GKI konjunktúraindexe áprilisban 2019 tavaszi, vagyis jóval Covid-válság előtti szintjére ugrott. Ezt a szintet a válság óta csak egyetlen hónapban, 2021 októberében sikerült megközelítenie. A felmérés szerint minden ágazat és a fogyasztók várakozása is jelentősen javult. Áprilisban az Ukrajna elleni orosz támadást követő aggodalmakra már szinte csak a magyar gazdaság jövőjével kapcsolatos, csökkenő, de még mindig nagy pesszimizmus emlékeztet.
Az orosz-ukrán háború kitörése – csak úgy, mint két éve a koronavírus-járvány kitörése és globális elterjedése – alapjaiban írhatja át az eddigi forgatókönyveket. Még indokoltnak tűnik a feltételes mód használata, hiszen meglehetősen keveset lehet tudni a fegyveres konfliktus pontosabb időbeli elnyúlásáról, a hétről-hétre bővülő szankciók köréről, valamint az esetlegesen fennmaradó kereskedelmi korlátokról és ezekkel együtt a gazdasági kihatásokról. Nagyjából napról-napra változnak az előrejelzések, egyelőre a sivatagban számolgatjuk a homokszemeket. Hazánk adottságai, a földrajzi közelség és a gazdasági relációk révén közvetlen és közvetett módon érintenek minket a kihatások, melyek közül az inflatorikus és a reálgazdasági csatornákat veszem górcső alá.
A vártnál magasabb, 8,3%-os februári inflációt mélyebben vizsgálva sem lesz derűsebb a kép a hazai árfolyamatokról - derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból és értékeléséből. A drágulás a termékek egyre szélesebb körét érinti, az alternatív inflációs mutatók is száguldanak.
Az előző negyedévhez képest (szezonálisan és munkanap hatással kiigazítottan) 2%-kal nőtt a magyar gazdaság 2021 utolsó három hónapjában - jelentette a KSH. A friss szám egy hajszállal kisebb az előzetesen közölt, és akkor nagy pozitív meglepetést okozó 2,1%-os adatnál. Az éves alapon számolt GDP-növekedés (szintén szezonálisan és munkanap hatással kiigazítottan) a negyedik negyedévben 7,1% volt (ez nem változott az előzetes közléshez képest), a bővülés első számú húzóereje a lakossági fogyasztás volt. A magyar gazdaság tavaly ledolgozta a koronavírus-válság által okozott előző évi visszaesését, összességében a két év teljesítményét kisimítva olyan, mintha a GDP 1-1 százalékkal nőtt volna a magyar gazdaság.
Az elmúlt ezer év legjobb tíz éves szakaszán vagyunk túl, legalábbis sosem volt korábban ekkora gazdasági hátszele Magyarországnak - írja blogjában Zsiday Viktor befektetési szakember.
A költségvetési tartalékok feléléséről, a kiigazítások szükségességéről beszélt interjújában Csaba László. A közgazdász professzor szerint sokat javíthat a jelenlegi kedvezőtlen helyzeten, ha rendezzük kapcsolatainkat az európai közösséggel.
Az idei év az inflációról és az annak leszorítására tett törekvésekről fog szólni - vélik az Equilor Befektetési Zrt szakértői. A befektetések piacán ez azt jelentheti, hogy a növekedési részvényekről az értékalapúak felé tolódik a kereslet, illetve népszerűbbé válnak az inflációkövető állampapírok.
A hazai gazdaságpolitikának változnia kell, hogy az inflációs motorok hűljenek, államháztartási hiány csökkentésre van szükség - mondta Surányi György a Népszavának adott interjújában. A Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szerint A választások után - annak eredményétől függetlenül - irányváltásra kerül sor, mert nincs kormány, amely az egyensúlytalanságoknak ezt a szintjét hosszú időn keresztül büntetlenül fenntarthatja.
A harmadik negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal haladta meg előző negyedévi szintet. Az egy évvel korábbi (koronavírustól sújtott, mély bázist jelentő) teljesítményhez képest 6,1%-os a GDP-növekedés. A fő adatok megegyeznek az előzetes becsléskor közölt számokkal, ma viszont már láthatjuk, hogy mely szektorok felelnek azért, hogy a bővülés üteme elmaradt a várakozásoktól.
Varga Mihály pénzügyminiszter parlamenti meghallgatása során elmondta, hogy bár az idei válság súlyosabb volt, mint a 10 évvel ezelőtti, ezúttal nem kellett az IMF segítségét kérni - derül ki az MTI tudósításából.
Idén dinamikusan növekszik a magyar gazdaság, és jövőre is 5% feletti lehet a dinamika az Európai Bizottság őszi prognózisa szerint. A globális értékláncok problémái ellenére Magyarország gazdasága érdemben bővülhet, amit a gazdaságpolitikai ösztönzők tartanak magas szinten. Azonban nemcsak a gazdasági növekedés lesz magas, hanem az infláció is. Az állami költekezés hatására mind a költségvetési hiány, mind az államadósság csak lassan csökken.
A második negyedévben 2,7%-kal nőtt a magyar gazdaság a január-márciusi időszakhoz képest, miközben az előző év azonos időszakához viszonyítva szezonálisan igazítva 17,7%-kal növekedett - derült ki a KSH részletes GDP-adataiból. A részletes adatközlés megerősítette az előzetes becslést. A növekedéshez érdemben hozzájárult az ipar, a szolgáltató szektor, valamint az építőipar is. A növekedési adat megerősíti, hogy a magyar gazdaság gyorsan lábal ki a válságból és a növekedés szerkezete kiegyensúlyozott. A következő időszakban már várhatóan érdemben lassabb lesz a növekedés üteme, mint most, hiszen a második negyedévet a bázishatás is segítette (a koronavírus-válság a tavalyi ugyanezen időszakot érintette leginkább), ugyanakkor a GDP továbbra is érdemben növekedhet.
A második negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye (szezonálisan és naptárhatással igazítottan) 2,7%-kal múlta felül az első negyedéveset. A GDP 17,9%-kal magasabb, mint egy évvel ezelőtt, amikor a koronavírus-válság első sokkja óriási leállásokat eredményezett a hazai gazdaságban. Az elemzők előzetesen arra számítottak, hogy az előző negyedévhez képest 2%-os, éves összevetésben pedig 17,2%-os lesz a gazdasági bővülés. Vagyis a gazdaság még annál is dinamikusabban bővült, mint amire a szakértők számítottak.
Az elveszített munkahelyek pótlása kulcskérdés a világjárvány gazdasági hatásainak kezelésében - fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter a Knapp Hungary Kft. közel hatmilliárd forintos, 1,4 milliárd forint kormányzati támogatással megvalósuló beruházását bejelentő sajtótájékoztatón kedden a Veszprém megyei Nemesvámoson.
A magyar gazdaság teljesítménye akkor is 6 százalék felett nőhet az idén, ha az európai uniótól egyetlen fillér sem érkezik az év végéig. Ehhez a szükséges kormányzati lépéseket előkészítették - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Origo-nak adott interjújában. Varga Mihály beszélt a megugró áremelkedésről is, a Pénzügyminisztérium azzal számol, hogy idén 4,2 százalékos lesz az infláció, jövőre pedig 3,6 százalékos. Ebből kifolyólag novemberben valószínűleg újabb nyugdíjemelés és visszamenőleges kifizetés következik. A globális minimumadó bevezetésével kapcsolatban a pénzügyminiszter azt mondta, Magyarország nem támogat semmilyen adóemelést, különösen azt nem, amely versenyhátrányt jelentene nemcsak az országnak, hanem az itt működő külföldi cégeknek is.
A kormány kiterjeszti az árréstopot is. A bejelentéseket élőben közvetítjük.
Cikkünk folyamatosan frissül a frontvonal és a diplomácia eseményeivel.
Jelentős veszélye van az eszkalációnak.
Vesznek, de nem mindenki.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
Távozik a guru a Berkshire Hathaway éléről.
Nyitrai Győzővel, az MBH Befektetési Bank üzlet- és termékfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
